BIFLÁZ tárgyas ige -tam, -ott, -zon biflázik (
iskolai,
bizalmas,
rosszalló)
Értelmetlenül tanul; magol. □ Miért ne tanulhatnának meg [a gyermekek] ezer vagy kétezer
elfeledett régi magyar szót, mikor szegények tízezrével biflázzák az idegen vagy holt nyelvek szavait? (Kosztolányi Dezső)
- Igekötős igék: bebifláz.
- biflázás; biflázó.