BICCENTÉS [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. A biccent (1) igével kifejezett cselekvés, mozdulat. Barátságtalan, hűvös, kurta biccentés. Egy biccentésre sem méltatta. Egy biccentéssel válaszolt csak a kérdésre.
- 2. (népies) Kis mérvű sántítás; bicegés. Észre sem lehet venni járásában azt a kis biccentést.
- Szóösszetétel(ek): fejbiccentés.