BIBIRCSÓK főnév -ot, -ja, (
tájszó) bibircsó -t
- 1. (népies) <Főleg idősebb emberek bőrén, kül. arcán, nyakán> barna, vöröses v. fekete színű kisebb-nagyobb kidudorodás, esetleg szemölcs, melyből gyakran szőr is nő. Nagy bibircsók van a nyakán. Tele van bibircsókkal az arca. □ Aki boroz, orrán Bibircsó terem. (Vörösmarty Mihály) Már azt az embert is megálmodta; egy széles képű tót lesz, bibircsókkal a homlokán. (Mikszáth Kálmán) Az orra vörös volt, apró bibircsókkal. (Gelléri Andor Endre)
- 2. (ritka) Pattanás. Kamasz korában tele volt a képe bibircsókkal.