BÁLVÁNYOZ tárgyas ige -tam, -ott, -zon
<Személyt, dolgot> rajongva, túlzottan szeret; imád.
Bálványozza gyermekét, a pénzt, a szabadságot. □ A német nyelvet pártolták, sőt bálványozák. (Táncsics Mihály) A gyermek, akit apja bálványoz
egy napon
súlyosan megbetegszik. (Ambrus Zoltán)
- bálványozó; bálványozott; bálványoztat.