BÁJOLÓ melléknév -n, -bb, (költői) bájló (régies, irodalmi nyelvben)
Elragadó, elbűvölő. □ Bájoló lágy trillák! | Tarka képzetek! | Kedv! Remények! Lillák! | Isten véletek! (Csokonai Vitéz Mihály) E halmokról
a kilátás bájló még napjainkban is. (Eötvös József) Apafi
keblére ölelve a bájoló asszonyt
arcát és ajkait
megcsókolgatá. (Jókai Mór)