Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ŰZŐ

ŰZ-HAJT tárgyas ige (rendsz. tárgyas ragozásban) űztem-hajtottam, űzött-hajtott; űzzön-hajtson; űzni-hajtani
  • 1. (kissé választékos) Vkinek, vminek szakadatlanul a nyomában van, vkit, vmit megállás nélküli mozgásra kényszerít; kerget, hajszol. A gyerek reggeltől estig űzte-hajtotta a kölyökkutyát. A rendőrök egész nap űzték-hajtották a merénylőt. □ Az égen a felhő egymást üzi hajtja. (Vajda János)
  • 2. Munkában erőltet, sürget vkit. □ A nemzetes asszony üzte-hajtotta a ház népét, … mindig a sarkukban volt. (Vas Gereben)
  • 3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Egyik jelenség a másikat> időben gyorsan követi. □ Ezer meg ezer terv űzte, hajtotta egymást sok gondú agyában. (Tolnai Lajos)
  • űzés-hajtás; űzhető-hajtható; űző-hajtó; űzött-hajtott.