Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Futó, menekülő embert, állatot> követ, hogy elfogja v. megölje, v. hogy még messzebbre meneküljön; kerget (1). Űzi az ellenséget; nyulat, vadat űz; (vallásügy, régies) ördögöt űz: a) <babonás szertartás közben> az ördögöt kikergetni véli vkiből; b) több emberből kikergetni véli az ördögöt, v. <vallási, babonás hiedelem szerint> ehhez hatalma, képessége van; (régies) nyomon űz vkit: közvetlenül a sarkában van vkinek, nem lankad az üldözésében. □ Ellenséget űz mostan serényen [a vén zászlótartó]. (Petőfi Sándor) Padcsapáson, vízomláson Veri, vágja, űzi egyre [a farkast]. (Arany János) Vörös vadat nem űztem havas erdőn. (Kosztolányi Dezső) || a. Vhova űz: ilyen módon arra kényszerít vkit, vmit, hogy vhova fusson, távozzék. Messzire űzte az ellenséget. || b. (átvitt értelemben) □ [Az álom] A terhes gondokat rabláncához fűzi | Szívünkből a Léthe partjaira űzi. (Csokonai Vitéz Mihály)
2. (régies) <Lassan mozgó személyt, állatot> menésre, sietésre, futásra v. gyorsabb cselekvésre, munkára késztet; siettet, hajt, hajszol. Űzi a lovait. Folyton űzte a cselédeket, hogy siessenek. □ Júlia hirtelen orvosért űzé cselédjeit. (Jókai Mór) Irányítja a háztartást, utasításokat ad Julisnak, nógatja, űzi, korholja. (Nagy Lajos)
3. <Vmely gondolat, érzés v. külső körülmény> bizonyos hely elhagyására bír, vhová v. vmit tenni hajt vkit. A nyomorúság a faluból a fővárosba űzte. A sötét házból a félelem a szabadba űzte. Tettre űzi a vágy. □ A szerelem nagyon űz E te fürtjeid miatt. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Engem mély tavaszi szomorúság Színházba űz, bár napfény kellene. (Juhász Gyula)
4. (átvitt értelemben, költői) <Vmilyen rossz érzést> megszűntet; elűz. □ Sebét Ottan kötöm be gyámtalan [= gyámoltalan] szegénynek, Ott űzöm éhét. (Vörösmarty Mihály) Üz gondot, unalmat [a tett]. (Arany János)
5. (költői) Űz vmit: gyorsan a nyomában halad vminek, kergetni látszik vmit. □ Az égen a felhő egymást üzi hajtja. (Vajda János) || a. (átvitt értelemben, költői) Időben nyomon követ vmit, rögtön utána következik. Egymást űzik gondolatai. □ Kél, szünik a szélvész, a záport űzi verőfény. (Vörösmarty Mihály) Nevetés, káromlás vadul egymást űzi. (Arany János)
6. (hivatalos v. választékos) <Cselekvést jelentő főnévvel alkotott kifejezésekben; helyettük a főnév alapigéjének megfelelő ragozott alakját használni egyszerűbb, természetesebb és olykor helyesebb.> <Vmely főnévvel kifejezett cselekvést, tevékenységet, foglalkozást> rendszeresen, állandóan végez, folytat, művel. Mellékesen űz vmit; ipart űz; kereskedést űz: kereskedik; → versenyszerűen űz vmely sportot; kertészkedést űz: kertészkedik. Milyen sportot űzöl? □ Mi mesterséged, szólj, mely mívet üzsz? (Vörösmarty MihályShakespeare-fordítás) Annak a halászatnak, amit a nép űz, ma is alig van olyan eszköze, amelyet más iparos csinálna, vagy amelyet boltból venne. (Tömörkény István) || a. (gyak. rosszalló) <Vmely tevékenységet> rendszeresen, szokásszerűen folytat, végez. Kicsapongást űz: kicsapong; fajtalanságot űz: fajtalankodik; → kultuszt űz vmiből; sportot űz vmiből: rendszeresen, tüntetően, de komolytalanul tesz vmely többnyire helytelen dolgot; vmilyen propagandát űz. □ Grimm előtt már élénken űzték a németek a mitológiai tanulmányokat. (Csengery Antal) Már is igen rég űzöd az ármányt titkon. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
7. (kissé választékos) <Játékot, tréfát> művel, csinál. Csínyt űz (vkivel); → játékot űzvkivel; → tréfát űz vkivel; szabadon űzi játékait. Mennél tovább űzi kisded játékait, annál nagyobb lesz a visszahatás. Ne űzz tréfát velem! □ A szerző úgy látszik tréfát űz olvasóival. (Vörösmarty Mihály) Merész játékot űzesz, idegen! (Madách Imre) Egy percig sem maradok ennél a háznál, ahol ilyen gúnyos játékot űznek velem! (Mikszáth Kálmán) || a. (rosszalló) <Állandósult kapcsolatokban:> vmit űz vkiből,vmiből v. vmivel v. (ritka) vkivel: nevetségessé tesz vkit, vmit; bolondot űz vkiből v. vkivel: rászedi, s ezzel nevetségessé teszi; bolonddá teszi; csúfot, gúnyt űz vkiből, vmiből v. vkivel, vmivel: durva módon nevetségessé, csúffá teszi, kigúnyolja; → játékot űz vkiből, vmiből; tréfát űz vkiből, vmiből v. vmivel: nevetségessé teszi, kicsúfolja; tréfát követ el vkinek, vminek a rovására. Ne űzz bolondot az apádból! □ Rosszakaróim gyermekeiket mintegy biztatták, hogy belőlem, vak emberből gúnyt űzzenek. (Táncsics Mihály) Jellemző sajátsága a magyar katonának, hogy csúfot űz magából a halálból is. (Vajda János) Hordd el magad, annyit mondok, s belőlünk ne űzz bolondot. (Reviczky Gyula)
8. (ritka, választékos) Fényt (luxust, pompát) űz: a fényűző élet kellékeivel, túlzott kényelemmel, drága, pompás holmikkal veszi körül magát, költséges, fényűző életmódot folytat. □ A megnyert örökség arra szolgált nála, hogy annál nagyobb fényt űzzön. (Jókai Mór) A Balaton is luxust kezd űzni. (Jókai Mór) Azon pompáról, melyet ez ember űz, fogalmam sem volt ez ideig. (Jókai Mór) || a. (ritka, választékos) Luxust v. (ritka) fényt űz vmivel v. vmiből: vminek a fitogtatásával többnek akar látszani, mint ami, többet akar mutatni, mint amije van. □ Fényt űz csinált érzelmivel nem egy. (Arany János) Az asszonyság abból űzött nagy luxust, hogy tartott egy fehér pincsikutyát. (Mikszáth Kálmán)