Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ŐSZÍT
ŐSSZÜLŐK
ŐSZUTÓ
ŐSZÜL
ŐSZÜLŐ [1]
ŐSZÜLŐ [2]
ŐZ
ŐZBAK
ŐZGERINC
ŐZIKE
ŐZLÁBGOMBA
ŐZSUTA

ŐSZÜLŐ [2] melléknév (-n) Olyan <személy v. ritk. közösség>, aki v. amely őszül (1). Őszülő férfi. Korán őszülő család vagyunk. □ A hall ajtajában ekkor jelenik meg szürke porköpenyben egy őszülő hölgy. (Karinthy Frigyes) || a. Ősz szálakkal vegyült <hajzat>. Őszülő bajusz, haj, szakáll. □ Nézz, Drágám, kincseimre | …: Őszülő tincseimre. (Ady Endre) Briliánsoktól villogó kezével Gaszton diszkréten őszülő haját becézte. (Hunyady Sándor) || b. Ilyen hajzattal borított. Őszülő fejjel; őszülő halánték.