ŐSNEMES melléknév és főnév (történettudomány)
<Magyarországon> olyan (csoport, személy), amely, ill. akinek a családja a királyság első századaiban szerezte nemességét. □ Krénfy úr elég nagy feneket kerített ajánlatának, és mégis nagy volt aggodalma, ha nem bántotta-e meg e büszke ősnemes urakat. (Jókai Mór)
ősnemesi; ősnemesség.