Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ŐSZÍT
ŐSSZÜLŐK
ŐSZUTÓ
ŐSZÜL
ŐSZÜLŐ [1]
ŐSZÜLŐ [2]
ŐZ
ŐZBAK
ŐZGERINC
ŐZIKE
ŐZLÁBGOMBA
ŐZSUTA

ŐRVEZETŐ főnév <Hadseregben, ill. katonai jellegű testületben> a legalacsonyabb legénységi rendfokozatot viselő személy v. ritk. ilyen rendfokozat. Karpaszományos őrvezető. Őrvezetővé léptették elő. A legkisebb rang az őrvezető. □ Az utasítást, mit az őrnek adott az őrvezető, hallhatá Ödön az ajtón keresztül. (Jókai Mór) Az egyik csendőr, a tizedes … szőke bajszú legény, a másik, az őrvezető … nagy bajszú, … ijesztő, morc ember. (Nagy Lajos) őrvezetői; őrvezetőség.