ŐRTŰZ főnév (katonaság, régies)
Az a tűz, amelyet őrök, őrcsapatok raknak, hogy mellette melegedjenek v. vele jelt adjanak. Az őrtűz mellett melegszik. Őrtüzet rak. □ A kék őrtűz lobog. (Petőfi Sándor) Lobognak az őrtüzek
Trójától Argosig. (Péterfy Jenő) A falu innenső végén őrtűz égett. (Móricz Zsigmond)