ŐRSZOBA főnév
Az a helyiség, amelyben a katonai v. közbiztonsági szerveknek, főleg a rendőrségnek őrszolgálatot teljesítő tagjai állandó ügyeletet tartanak, és amelyben az egyes őrhelyeken szolgálatot teljesítők szolgálatuk előtt és után tartózkodnak.
Bekísérték az őrszobára. Bevitték az őrszobára. □ Egy őrszobába zártak bennünket. (Jókai Mór) Ha akármikor megállítaná őket a rendőr, talán
bevihetné őket az őrszobára. (Gelléri Andor Endre)
- Szóösszetétel(ek): rendőr-őrszoba.