Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy>, aki érzelmeit, gondolatait ferdítés, kertelés nélkül híven közli, nyilvánítja mások előtt. Őszinte férfi, leány; őszinte vkivel. □ Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. (József Attila)
2. Igazán átérzett, nem tettetett, szívből fakadó <cselekvés, magatartás, megnyilatkozás>. Őszinte bánat, beszéd, öröm, ragaszkodás, sírás, szeretet. □ Szeressed hazádat . Oh, a honszerelem | Most lehet őszinte, igaz, önzéstelen. (Arany János) Sok őszinte szívből jővő ölelés emléke fűzte Szindbádot Lemberghez. (Krúdy Gyula) || a. Őszintén: szívből, tettetés nélkül, igazán, valóban. Őszintén beszél. Őszintén szerei, utál vkit. Ő ezt őszintén így gondolja.Őszintén lelkesedik munkájáért. || b. Őszintén szólva: <bevezetésként az igazság leplezetlen kimondásakor:> az igazat megmondva, megvallva. Őszintén szólva, ezt gerinctelen, aljas eljárásnak tartom. □ Levél volna itt, kedves barátom, hanem őszintén szólván, nem merem fölbontani. (Vas Gereben)