Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ŐSAPA [s-a] főnév
  • 1. Az a férfi, akitől vmely személy v. család, ill. népközösség közvetve származik. A nemzetség ősapja; az emberiség ősapja: <a bibliai elbeszélés szerint:> Ádám. □ Ősapámnak bús fia lettem én is. | Rám örökségnek csak a Név maradt már. (József Attila)
  • 2. (ritka) A szépapa előtti férfi ősök valamelyike; ős, előd. Egyik ősapja vándorolt be az országba. □ Ősapám egy irtóztatót tüsszent és fölébredett. (Vörösmarty Mihály) Fekete szemével tetőtől talpig végignézett az ősapán. (Krúdy Gyula)
  • 3. (többes számban) (választékos) Ősök (2), elődök. □ Kárhozottak ős apáink, Kik szabadon éltek haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. (Petőfi Sándor) Megbünhödtük ősapáink Vétkét súlyosan. (Arany János) ősapai.