Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, ami őröl (1); az őrlés munkáját végző. A búzát, gabonát őrlő malomkövek.
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vmit lassan porrá rágva v. felemésztve pusztító. □ Lassan őrlő féreg emészt belől. (Kölcsey Ferenc) A kidült fában őrlő szú lakik A honfi honfira vádaskodik. (Tompa Mihály)
II. főnév -t, -je [e]
1. (népies) Az az ember, aki gabonát őrlet a malomban, aki gabonája megőrlésére vár. Sokan voltak-e az őrlők? □ A molnárné jár-kel mosolyogva az őrlők között. (Mikszáth Kálmán)
2. (orvostudomány) Őrlőfog, zápfog. Kis, nagy őrlő.