ŐRÜLETES [e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e] (bizalmas, túlzó)
Elképesztően, elképzelhetetlenül nagyarányú, nagyfokú, nagymértékű. Őrületes butaság, fejfájás, gazdagság, iram, kiadások, lárma, mennyiség, összeg, szamárság. □ Őrületes szavain Matyinak hahotára fakadtak. (Fazekas Mihály) Őrületes verseny fejlődött ki. (Mikszáth Kálmán)
őrületesség.