ÜTŐHANGSZER főnév (
zene)
Ütéssel megszólaltatható hangszer.
Hangolt ütőhangszer; ritmikus ütőhangszer: csak a zene ritmusának hangsúlyozására való ü. (pl. dob, cintányér, kasztanyetta).
A modern nagy zenekar rendkívül gazdag ütőhangszerekben. Bartók a zongorát is az ütőhangszerek között szerepelteti.