ÜSTDOB főnév (zene)
Hangolt ütőhangszer: üstszerű rézedény ráborított s rajta csavarokkal feszíthető bőrhártyával; hangja mély, tompa, ünnepélyes. □ Az üst-dob és rézkürtök
riadnak Reá dicső tust. (Arany JánosShakespeare-fordítás) Üstdob. Cíntányér. Őrült, kába lárma. (Kosztolányi Dezső)
üstdobos.