Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (népies) Általában egyszerű ülőalkalmatosság. □ A zárka bútorzata egy ágy, asztal és ülőke. (Jókai Mór) Ott volt egy vadkörtefa-törzsök ülőkének készítve. (Eötvös Károly) Memorizált [= felidézgette emlékeit] a vajda [= Eötvös Károly] a kávéházi karosszékben, mint akár a régi magyarok az emlékezetes nagy fák alá helyezett ülőkékben. (Krúdy Gyula) || a. (tájszó) Ház előtti kis pad.
2. Kül. a széknek vízszintes lapja, amelyre ülünk. Letörölte a szék ülőkéjét. || a. Az illemhely, árnyékszék ülődeszkája. Tartsuk tisztán az ülőkét! □ Az illemhelyen nincs ülőke. (József Attila)
3. (ritka, szépítő, eufemisztikus kifejezésként, tréfás) Ülep (1). Akkorát esett az ülőkéjére, hogy alig tudott felállni. || a. (ritka, tréfás) Jó ülőkéje van: sokáig tud egy helyben ülni, nehezen távozik.