ÜLDÖGÉL tárgyatlan ige -t, -jen [ë]
Huzamosan, csendesen és rendsz. kényelmesen ül vhol.
Nagyapó egész nap egy karosszékben üldögél és pipázik. Este a ház előtt a kis padon üldögél a család. □ Ajtóm, ablakom bezárva, Üldögélek a szobába. | Bánatosan nézek Kandallóm tüzére. (Petőfi Sándor) Be jó így üldögélni este. (Tóth Árpád) Tétlen és dohogva üldögélt elsötétített zsalui mögött. (Babits Mihály)
- Igekötős igék: elüldögél; kiüldögél; leüldögél; megüldögél; ráüldögél; végigüldögél.
- üldögélés; üldögélő.