ÜGYESKEDIK [e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë], -jék (-jen) [ë]
- 1. Ügyesen viselkedik, így végzi munkáját, feladatát, ill. keres megoldást vmely helyzetben. Ott ügyeskedik a gép körül. Addig-addig ügyeskedett, míg végül bejutott. □ Apám integetett a szemeivel
, hogy ügyeskedjem. (Tolnai Lajos)
- 2. (rosszalló) Ravasz ügyességgel tevékenykedik. Ügyeskedik vki körül: szolgálatkészen tevékenykedik (vki körül), hogy buzgóságával, ügyességével felhívja magára a figyelmet. Hiába ügyeskedett, megbukott. Sokan még mindig a régi rend érdekében ügyeskedtek. Addig ügyeskedett a főnök körül, amíg ki nem nevezték. □ Ágoston uram a főbíró
körül ügyeskedett. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka, gúnyos) Az ügyes embert igyekszik játszani; ügyességét akarja kérkedőn megmutatni, ügyes magatartással akar érvényesülni. Csak ne ügyeskedj, mert a végén orra esel!
- Igekötős igék: elügyeskedik; kiügyeskedik; összeügyeskedik.
- ügyeskedés; ügyeskedő.