Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Kissé félszeg és szánalmas módon gyámoltalan, tehetetlen <személy>; ügyetlen, mafla. Ügyefogyott ember. Az ügyefogyott legényen csak nevettek a lányok. □ Ügyefogyott király volt az A második Endre, Papucs alatt szuszogott az | Istenteremtette. (Petőfi Sándor)
3. (ritka, szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Kissé agyalágyult, nem egészen ép elméjű <személy>; bárgyú, félkegyelmű. □ Uraság, gazdagság, amit rád hagyok. Szegény ügyefogyott Béni bátyádnak nem adsz belőle egyebet, mint holtig való ellátást. (Jókai Mór)
4. (régies, irodalmi nyelvben) Olyan, akivel, amivel nem törődnek, akit, amit elhanyagoltak, magára hagytak; árva, elesett. □ Örömest kívánok ügyefogyott nemzetemnek szolgálni. (Csokonai Vitéz Mihály) Egy pillanatot vet még rája, Hogyan ül ottan egymagába, Ügyefogyott bús elitélt. (Vajda János)
II. főnév -at, -ja Ügyefogyott (1, 34) személy. Segíteni kell az ügyefogyottnak. □. Az én nemes szívem gyönyörködik az ügyefogyottak védelmében. (Csokonai Vitéz Mihály) Megnyittatá tárházait kitárta kapuit az ügyefogyottak előtt. (Jókai Mór)