Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÜGYÉSZSÉG [sz-s v. ss] főnév -et, -e [ë, e]
  • 1. <Az igazságszolgáltatásban> a közvádat képviselő, a törvényesség érvényesítésén őrködő állami szerv, jogi hatóság. Budapesti közlekedési ügyészség; a II. kerületi ügyészség; legfőbb ügyészség; az ügyészség képviselője. Az ügyészség a bíróság mellett működik. Az ügyészség független más állami szervektől. □ Az ügyészség fontosnak tartotta, hogy ezt a szövevényes bűnügyet, … minden részében kibogozzák. (Kosztolányi Dezső) || a. Az ott dolgozó személyek összessége.
  • 2. Az ügyészség (1) hivatali épülete, ill. helyisége(i). Kihallgatják az ügyészségen. □ Átkísérték az ügyészségre, a Markó utcai fogházba. (Kosztolányi Dezső)
  • 3. (ritka) Vmely állami szerv, (törvény)hatóság v. vállalat jog(ügy)i osztálya. A jogi ügyeket a vállalat ügyészsége intézi.
  • 4. (ritka) Ügyészi tisztség, hivatal. Pályázik a városi ügyészségre. Elnyerte az ügyészséget.
  • 5. (régies) Jogtanácsosi szerep, feladatkör. □ Gazdag uradalmak ráruházták ügyészségeiket. (Jókai Mór)
  • ügyészségi.