ÜVEGGYÖNGY [g-gy] főnév
Üvegből készült s ékszerként v. díszítési célokra haszn. gyöngy.
Nyakában üveggyöngyöt hord. A csillárról üveggyöngyök függnek. □ [Vad népek] aranyukat kis tükrök- vagy üveggyöngyökért odaadják. (Eötvös József) Tüzelő szerszámot ajánlgattak az embereknek, az asszonynépnek meg üveggyöngyöt. (Herczeg Ferenc)