ÜZLETKÖTŐ főnév (
1945 után,
kereskedelem)
<Külkereskedelmi vállalatnál> nagyobb szakismerettel, jártassággal és üzleti tapasztalattal bíró alkalmazott, aki külföldi vállalat(ok) megbízottaival való tárgyalás(ok) útján bizonyos árucikk(ek)re vonatkozó adás-vételi megállapodást előkészít (és megköt), s a lekötött üzlet lebonyolítását irányítja.
Az egyiptomi gyapot behozatala ügyében üzletkötőnk fog tárgyalni.