ÜDVRIVALGÁS főnév -t, -ok, -a (
választékos)
Tetszésnek, örömnek, ujjongásnak, vidám üdvözlésnek hirtelen kitörő, hangos kiáltása(i), lármája.
A gólt üdvrivalgás fogadta. A beszéd beleveszett az üdvrivalgásokba. Üdvrivalgással fogadták a hírt. □ A választók tömege nagy üdvrivalgással jött előre. (Jókai Mór) Nagy üdvrivalgásba tört ki a
tábor: "Íme jön a vezér!" (Mikszáth Kálmán) Óriási üdvrivalgással fogadják a két lányt. (Móricz Zsigmond)