ÜGETÉS főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
Az üget (12) igével kifejezett mozgás, haladási mód; az a tény, hogy vmely négylábú állat, ritk. vmely személy üget; lassú futás, szinte v. félig futva sietés. →
Erős ügetés; kényelmes, könnyű, lassú, lusta, nehézkes ügetés; a farkas, a kutya, a ló, az öszvér, a szamár ügetése; egy siető kövér ember furcsa, mulatságos ügetése; ügetésbe fog v.
kezd a ló; ügetésben halad; ügetésre fogja a lovat. □ Lassu ügetéssel búsan elindulnak. (Gyulai Pál) Vak ügetését hallani Eltévedt, hajdani lovasnak. (Ady Endre) || a. (
sport) Ennek a lovaglásban, lóversenyben megszabott szabályos módja, formája.
Ügetőversenyen csak ügetésben haladhatnak a lovak.
- Szóösszetétel(ek): békaügetés.
- ügetési; ügetésű.