Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÚTSZÉL főnév
  • 1. Az út felületének a szélén levő sávja; az út széle, kétoldali pereme. Az útszélen megy; az útszélen hever. □ Az útszélen esett marhára szállongtak a hollók. (Kemény Zsigmond) || a. Az utat oldalt szegélyező, mellette hosszanti irányban elterülő földsáv. Az útszélen egy csárda áll. Fákat ültet az útszélre. □ Az útszél: csupa pitypang. (Tóth Árpád) Édesapám az útszélen tanyát épített valakinek. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) Útszélre dob v. vet vkit: megvetéssel sújtva kizár vkit vmely közösségből, körből, együttesből. □ De én mit szenvedtem. Kipécézve, útszélre vetve, hogy minden fiú, minden leány a szívemre taposott. (Móricz Zsigmond)