Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Az útra, utazásra, az úton szükséges, az útra készített élelem. Útravalót → készít vkinek; útravalót visz magával, vásárol. □ Fogadja jó szívvel e kis útravalót, Pogácsát, pecsenyét és egy fehér cipót. (Vörösmarty Mihály) || a. (ritka) Az út, utazás költségeinek fedezésére adott, kapott, szánt összeg; útiköltség. Itt van még száz forint útravalónak. □ Nehány dinár útravalót is adott neki. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, választékos) Vkinek vmely út előtt, elinduláskor, búcsúzáskor adott tanács, emlék stb., hogy az kísérője, segítője legyen az úton. □ Oh szabadságunk, édes, kedves újszülött, légy hosszu életű e földön. Ezzel köszöntelek, ez legyen útravalód az életben. (Petőfi Sándor) Élénk volt a benyomás, melyet az új pályának küszöbén útravalóul adott. (Vas Gereben) Útravalód e csókom legyen. (Arany János) A férfi rögös útjain az éltető útravaló a szeretet és vigasz. (Justh Zsigmond)
3. (vallásügy) <Katolikus szóhasználatban:> az utolsó kenetkor használt szentelt olaj. A pap viszi az útravalót a haldoklónak.