Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Úri (kül. földbirtokos v. nemesi) családba tartozó fiatalember, fiatalúr. □ Két bajnok úrfiak, | Szilágyi és Hajmás, Sztambulon | Rabságra juttanak [= jutottak]. (Vörösmarty Mihály) A királyi úrfik Cifra tarsolyomért összeverekedtek. (Garay János) || a. Ilyen személy udvarias megszólításaként önállóan v. (kereszt-)névvel együtt. Urak, úrfiak, válogatott → cigánylegények. □ Csongor úrfi, megbocsáss, Már a hajnalcsillag int. (Vörösmarty Mihály) Szép úrfiak! immár E kopja tövén nincs mér zengeni többet. (Arany János) a1 (határozó névelővel) (népies) <Megnevezésszerűen fogalmazott megszólításként.> Az úrfi mit üzen a rokonoknak? □ A nemesurak, tudhatja az úrfi, mikor Budára jönnek, az az első dolguk, hogy új sarut szabatnak maguknak. Török Bálint úrnak is varrtam A varga nem cégezhette el, amit mondani akart. (Gárdonyi Géza)
2. (rosszalló) Úrhatnám, uraskodó v. léha, mulatós, úri életet élő fiatalember. □ Testi-lelki jó barátod, azonkívül úrfi, s nem sokat fog gondolni [megyei] járásával. (Eötvös József) Víg úrfiak borából, Bevallom, ittam én is. (Ady Endre) A gonosz úrfi esztelen kacag. (Babits Mihály)
3. (átvitt értelemben, népies, tréfás) <Főleg népmesében v. a népmese stílusához alkalmazkodó előadásban> tetszetős külsejű fiatal, hím vadállat. Róka úrfi kalandjai. □ Egy csoport fiatal medve úrfi rohant elő az odúból. (Jókai Mór)