ÚRHATNÁMSÁG főnév -ot, -a (rosszalló)
Úri életre vágyás, uraskodásra való hajlam, kedv, törekvés; úrhatnám magatartás, modor. Bajba jutott úrhatnámsága miatt. □ Nemesi úrhatnámságnak rótta föl a nemzeti erőfeszítés valódi hőstetteit. (Jókai Mór) Ismerik szerencsétlen helyzetüket, melybe
mindnyájok nagy úrhatnámsága miatt jutottak. (Tolnai Lajos)