Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. melléknév Olyan, aki, ami úszik. Úszó dokk ←; úszó jéghegy; a folyóban úszó fa, gyermek, hal; a vízen úszó csónak; ködben úszó hegyormok; könnyben, vérben úszó szem; adósságban úszó ember. □ A hold bujkál úszó fellegekben. (Vörösmarty Mihály) Bog, tüske vérzi homlokom: De könnyben úszó, nagy szemekkel A boldogságról álmodom. (Komjáthy Jenő) Kibontott úszó haja olyan volt , mintha aranyfelhővé lett búzakéve lenne. (Mikszáth Kálmán) || a. Úszósporttal kapcsolatos, rá vonatkozó. Úszó gyakorlatok, mozdulatok.
II. főnév -t, -ja
1. Az a személy, aki éppen úszik, ill. aki az úszás sportját űzi. Gyakorlott, válogatott úszó. Úszóink sikert arattak a nemzetközi versenyben. □ A kor folyam, mely visz, vagy elmerít, Uszója, nem vezére, az egyén. (Madách Imre) Nagy úszó volt és úgy kérték, ne menj bele [a vízbe] Bizony nem is jött ki többet. (Móricz Zsigmond) A szép uszó élvezte a nap | becézését a tükrös hab alatt. (Szabó Lőrinc)
2. (állattan) A halnak a vízben való helyváltoztatásra alkalmas végtagja; uszony. Fark alatti, páros, páratlan úszó.