ÚGYSEM kötőszó úgyse, (
népies) ugysem, ugyse (gyak. a hiszen, mert, tudniillik kötőszók vmelyikével)
- 1. <Rendsz. tagadó, tiltó v. negatív értelmű állító, felszólító mondat után következő, tagadó értelmű megokoló, magyarázó mondatban, utalásként az okra, ill. az érvre, amellyel a tagadást mint természetest közöljük:> mert hiszen nyilvánvaló, hogy nem; hiszen nem; tudniillik nem. Ne is szólj hozzá, úgysem ér semmit a szép szó! Fölösleges várnod, úgysem jön villamos! □ Ne sírjon lelkem anyám, avval úgyse segít. (Móricz Zsigmond) || a. <Pozitív értelmű állító v. felszólító m., tagmondat után.> Mert (hiszen) nem; hiszen nem. Nézd meg, ilyet úgysem láttál még! □ Ó hallgass engem békén,
| a végzet ellen harcra úgysem szállhatunk. (Babits Mihály)
- 2. <Vminek hiábavaló, céltalan voltát tartalmazó tagmondattal szemben az ellenvetést nyomatékosan kiemelő m, tagmondat kapcsolására.> Hiába beszélsz annak, úgysem hallgat rád. Kár minden szóért, úgysem teszi meg.
- 3. <Ráhagyást, belenyugvást jelentő m, tagmondat után, ellenvetést tartalmazó mondat bevezetésére.> Különben sem, (hiszen) amúgy sem. □ Te gőgös palota
Ragyogj csak, ugy sem ragyogsz már soká. (Petőfi Sándor)
- 4. <Nyomatékos tagadásban, bizonyos mértékű belenyugvás kifejezésére.> Egyáltalában nem, semmiképpen sem; mégse(m); azért se(m); bizony nem. Írtam neki, de tudom, hogy úgysem kapok választ.