A magyar nyelv értelmező szótára

ÚGY határozószó és mondatszó, (népies) ugy

• I. határozószó, mutató; középfok (csak a II. 2. jelentésben, népies) -abbul v. (ritka) -abban
• I. <Mód- és állapothatározó szóként.>
• 1. (gyak. szembeállításban) <A beszédhelyzetre támaszkodva, rendsz. rámutató mozdulat nélkül:> a megszólított személy(ek)nél tapasztalható, látható módon; olyan módon, annak megfelelően, ahogyan te (ti v. ön, önök, maga, maguk). Ne úgy fogd azt a fűrészt [, hanem így]! Ne úgy kösd a nyakkendőt!
• 2. <A beszédhelyzetre támaszkodva, rámutatás nélkül is:> a megszólított személy(ek)éhez hasonló állapotban, ahhoz hasonló helyzetben. Mikor én úgy voltam [t. i. ahogyan te most vagy],…
• 3. Az ott mutatotthoz hasonló v. azzal azonos módon. Látod, hogy Pista hogyan tartja a tollat? Tartsd te is úgy.
• 4. Az előzményekből ismert, a már részletezett módon. Élményeit, megfigyeléseit füzetekbe jegyzi, úgy készíti elő a regény részleteit. □ Bokrok közé búvik, onnan ugrik elő, Ugy ragadja torkon, aki arra menő. (Petőfi Sándor) || a. Szemrehányó kérdésre adott hetyke feleletben. (Mert) nekem úgy tetszik. || b. (ritka) <Az (általánosan) ismertre, de itt nem részletezettre való visszamutatással:> az ismert módon. Ha te úgy, én is úgy: amilyen (kifogásolható) módon te viselkedel velem szemben, én is úgy viselkedem veled szemben. || c. (állítmányként) (ritka) Nem úgy: <az előző mondatban állított közlést a másik mondatban nyomatékos ellentétként tagadja:> de nem. Te megtetted kötelességedet; nem úgy a barátod.
• 5. Az előzményekből ismert, a már részletezett állapotban, helyzetben. Csak egy ing volt rajta, úgy állt a hidegben. □ Az asszony vár az üres fazekakkal! – Eddig is úgy várt. (József Attila) || a. (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Úgy van: <nő> másállapotban van. □ Mit csinált apád te, mikor a kis Rozi úgy lett, megesküdött…, hogy ha egy az ő lánya közül úgy lesz, megöli. (Móricz Zsigmond)
• 6. A következőkben megjelölt v. ott részletezett állapotban, helyzetben. Úgy maradt, árván. □ Boldogtalanok azok, akik sohasem láttak, akik már úgy születtek vakon. (Tömörkény István)
• 7. <Főmondatbeli mutatószóként, hogy kötőszavas v. ritk. kötőszó nélküli mellékmondattal kapcs.:> a mellékmondatban részletezett módon. A dolog úgy kezdődött, hogy…; úgy hívják, (hogy)… □ Ezt [a botlást] úgy akarja jóvátenni, hogy ezt a szép rózsát küldi. (Mikszáth Kálmán)
• 8. <Főmondatbeli mutatószóként (hogy kötőszavas v. ritk. kötőszó nélküli mellékmondattal):> a mellékmondatban részletezett állapotban, helyzetben. □ Oly sokáig tengődtünk mi úgy, hogy Volt is nem is a mienk az ország. (Petőfi Sándor) || a. A következőkben részletezett időben és körülmények között. Úgy találtam, hogy éppen öltözött. □ Egy estefelé [Noszty Feri] úgy jött Rekettyésre, hogy Tóthné és Mari nem voltak otthon. (Mikszáth Kálmán) || b. Vki úgy van, hogy…: vki olyan helyzetben, állapotban van, hogy…; vkivel az történt meg, hogy… □ Voltál-e már úgy, hogy lencsét kívántál? (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
• 9. <A van, volt igével kapcs., a hangsúlyos ige után, vminek megtörténtére, ritkán előforduló voltára utaló állandósult szókapcsolatokban:> Van úgy, hogy…: előfordul, hogy…; megtörténik, hogy…; volt úgy, hogy…: előfordult, megtörtént (néha), hogy… Van úgy, hogy félreértik az embert. □ De volt úgy, hogy Hedvig csevegett el valamit. (Gárdonyi Géza)
• 10. <A van, volt igével kapcs., a hangsúlytalan ige előtt, szándékot, tervet, tervezgetést jelentő állandósult szókapcsolatokban:> Úgy van (volt), hogy… az (volt) a terv(ünk), szándék(unk); az (volt) a helyzet, hogy… Úgy van, hogy este színházba megyünk (, de még nincs meg a jegyünk). Úgy volt, hogy nyolckor indulunk, de… □ Úgy volt, hogy mihelyest eláll a szél, mennek tovább. (Tömörkény István) Eleinte úgy volt, hogy Jancsi is velük megy, de a bankban nem akart mindjárt mulasztani. (Kosztolányi Dezső)
• 11. <Főmondatbeli mutatószóként; ahogy(an), amint, mint, mintha kötőszavas hasonlító mellékmondattal kapcs.:> a mellékmondatban meghatározott, részletezett állapotban, helyzetben. Minden úgy maradt, ahogyan hagytuk. Úgy vagyok, mint akivel a bolondját járatják. □ Habár elnémult is a kürt, mely a vártoronyból harsogott…; azért még sok van úgy a régi világból, ahogy volt. (Mikszáth Kálmán) Úgy vagyok, mint aki fürjvadászatra indul, s fürj helyett vaddisznót talál. (Gárdonyi Géza) –11₁ <Állapothatározó szóval és hasonlító mellékmondattal.> Úgy izzadtan, ahogy volt, kiment a hidegre. || a. <Rendsz. ahogy(an) kötőszavas hasonlító mellékmondattal és gyakran értelmezőszerű felsorolással kapcs.:> a mellékmondatban (és a felsorolással) meghatározott v. részletezett öltözékben. Úgy, ahogy volt, kiszaladt. Úgy jött be, ahogy volt, kalapban, felöltőben. □ Csak úgy jött, ahogy a munkában volt: kurta, avult rongyos szűrben. (Gárdonyi Géza) Úgy, ahogy volt, egy ingben, mezitláb kiszaladt a konyhába. (Kosztolányi Dezső)
• 12. <Főmondatbeli mutatószóként, rendsz. ahogy(an), amint kötőszavas hasonlító mellékmondattal:> a mellékmondatban meghatározott, részletezett módon. Csináld úgy, ahogy v. amint mutattam, mondtam. → Ahogy lesz, úgy lesz. Ahogy esik, úgy puffan. Szóláshasonlat(ok): úgy táncol ←, ahogy vki fütyül v. ahogy fújják (húzzák) a nótát; nem úgy fázik ←, ahogy reszket. || a. <Rendsz. mintha kötőszavas mellékmondattal kapcs.:> a mellékmondatbeli feltevéshez hasonlóan. Úgy tesz, mintha menni akarna. Szóláshasonlat(ok): úgy áll rajta a ruha, mintha → villával hányták volna rá. □ No, mit bámulsz úgy rám, mintha meg akarnál enni? (Mikszáth Kálmán) Úgy elfogy a magyar, Mintha nem lett volna. (Ady Endre) || b. A mellékmondatban kifejezetteknek megfelelően. Elmondta úgy, ahogy történt. Úgy mondom, ahogy hallottam. → Úgy van, ahogy mondod. || c. Úgy van (vele) mint, ahogy(an)…: az ő felfogása, szokása, természete az ilyen dologban az, hogy… Én ezzel úgy vagyok, mint a hazugsággal: soha sem sikerül nekem. Ő (az ilyesmivel) úgy van, hogy inkább leharapja a nyelvét, de nem fecseg. □ Az asszonyok nagy sokasága ezzel [t. i. a szerelmi kapcsolatokkal] tökéletesen úgy van, ahogy én. (Ambrus Zoltán)
• 13. <Hasonlításban, ráértéssel, rövidített mellékmondattal kapcs. mint v. (elavult, irodalmi nyelvben) valamint kötőszóval párhuzamban:> Úgy beszél vele, mint egy gyerekkel. Tessék, tessék csak úgy, mint otthon. Szóláshasonlat(ok): úgy bánik vele, mint a hímes → tojással; úgy maradt, mint az → ujjam. □ Úgy ír neki, valamint egy idegennek. (Mikes Kelemen)
• 14. (népies) Olyan áron. Úgy vettem a tojást, mint tegnap. Úgy adom, ahogy vettem.
• 15. <Mint v. (elavult, irodalmi nyelvben) valamint kötőszóval párhuzamban, a hasonlítás mozzanatának háttérbe szorulásával; a mint (valamint) után következő szóval, szókapcsolattal meghatározott minőség, állapot körülírásában, a főmondat vmely mondatrésze és a másik mondatrész azonos fogalmi tartalmának kiemelésére:> olyan minőségben. Ezt úgy mondom neked mint apád. Ezt úgy mondom neked mint fiamnak. Ezt a szőnyeget úgy vettem mint perzsát. □ Ugy mentem el innen mint kis gyermek És mint meglett ember úgy jöttem meg. (Petőfi Sándor) Mielőtt még tudtad [a szerelmet], igazán tanultad: Ugy kelle siratnod valamint elmultat. (Arany János) –15₁ Úgy is mint: az előzményekből ismerten v. odaértetten kívül még olyan minőségben is, amilyet a következő szó, szókapcsolat megjelöl. Ezt tárgyilagosan mondom neked, de egyszersmind úgy is mint legjobb barátod. –15₂ Úgy is mint…, úgy is mint..: mindazon minőségekben, melyeket a mint szó után következő szó, szókapcsolat megjelöl. □ Rendületlenül tiszteli a direktorát úgy is mint embert, úgy is mint tanárt, úgy is mint korrekt direktort. (Móricz Zsigmond)
• 16. Úgy…, mint…: <olyan hasonlításban, amelyben a hasonlított és a hasonló szorosabb mondattani egységként csatlakozik ugyanahhoz az állítmányhoz:> éppen úgy, mint; mind…, mind…; … is, … is. □ Sátorban úgy, mint sátoron kívül, Füstöt vet a bor. (Arany János) –16₁ (régies) Úgy…, mint…: <a hasonlítás mozzanatának háttérbe szorulásával; a mind…, mind… páros kapcsoló kötőszó értékével s annak sorrendi helyén:> mind…, mind…; …is,… is. [A mai irodalmi nyelvben kerülendő]. Úgy a magam, mint társaim nevében (helyesen: mind…, mind… v. … és…). □ Mindent más csinál helyette, Ugy álmában, mint imette. (Arany János)
• 17. <Magas hangú megfelelőjével párhuzamos használatban, a később említett móddal, állapottal ellentétben, az előbb említettre mutatva:> az előbb említett módon, állapotban. Egyszer nagyon halkan énekel, máskor meg nagyon hangosan, de úgy szebb a hangja, mint így.
• 18. <Magas hangú megfelelőjével párhuzamos használatban, meg nem határozott mód v. állapot jelölésére:> így (is), úgy (is): a) ezen a módon (is), azon a módon (is); b) ebben az állapotban (is), abban (is); c) (az) egyik módon (is); (a) másik módon (is); többféleképpen egyidejűleg v. egymás után; d) ebben az állapotban (is), (a) másikban (is); e) akár (az) egyik, akár (a) másik módon; f) akár (az) egyik állapotban, akár (a) másikban; g) mindenképpen; hol így, hol úgy v. majd így, majd úgy v. ma így, holnap úgy: a) egyszer (az) egyik módon, máskor (a) másik módon; b) egyszer (az) egyik állapotban, máskor (a) másikban; akár így, akár úgy: a) akár ilyen módon, akár olyan módon; b) mindenképpen; vagy így, vagy úgy. □ Vagy nekünk már így is, úgy is Minden módon veszni kell? (Arany János) Egyszer így is, úgy is meg kell halni. (Móricz Zsigmond) Kit anya szült, az mind csalódik végül, | vagy így, vagy úgy. (József Attila) Szerettem így, érveltem úgy, csupa | ellentmondás és csupa logika. (Szabó Lőrinc) || a. Se így, se úgy: a) se(m) ezen a módon, se(m) azon a módon; b) se(m) ebben az állapotban, se(m) abban az állapotban; c) se(m) (az) egyik módon, se(m) a másik módon; d) se(m) (az) egyik állapotban, se(m) (a) másik állapotban; e) semmi módon, semmiképpen, sehogyan; f) semmilyen állapotban, sehogyan. Se így nem jó neki, se úgy, mindig mást akar. Ne csináld se így, se úgy.
• 19. <Magas hangú megfelelőjével párhuzamos használatban, rendsz. kötőszóval kapcs., annak kifejezésére, hogy a cselekvés végrehajtásának, a történés végbemenésének részleteit, módját a beszélő v. az író vmely okból nem akarja v. nem tudja megnevezni, ill. felsorolni.> Így → meg úgy; így (é)s úgy; így,… úgy. □ Pétert sem hagyá pihenni A nagy ártatlan igazság; Nem rest a bíróhoz menni Hogy panaszát meghallgassák. | Igy s ugy történt, – elbeszéli. (Arany János) || a. <Rendsz. hogy kötőszóval bevezetett mellékmondatokban, mondattöredékekben, nem részletezett állítás, ellenvetés, megokolás helyettesítésére.> Mentegetőzött, hogy így volt, hogy úgy volt. –a₁ <Hasonló helyzetben, igei állítmány nélkül.> Szabadkozott, hogy de így, de úgy, ő nem tehet róla. □ Kenetesen hímez-hámoz, hogy így, hogy úgy. (Mikszáth Kálmán)
• II. <Fokhatározó szóként.>
• 1. Az említetthez, az akkorihoz, az ismerthez hasonló nagy mértékben; olyan nagyon; annyira. Nagyon rosszul voltam, soha még úgy nem fájt a fejem. □ Szegény atyánk! ha ő úgy nem bizik Az emberekben: jégre nem viszik. (Petőfi Sándor)
• 2. (népies, rosszalló) Úgyabbul v. (ritka) úgyabban: még inkább úgy, még nagyobb mértékben úgy; az említettnél még rosszabbul, még kutyábbul, még cudarabbul, még csúnyábban. Én is úgy jártam, vagy még úgyabbul. Rosszul volt öltözve, s a lánya még úgyabbul. Csúnyán járt, de én még úgyabban. □ Az öreg Csapiczky kötelezvényével csak nem úgy van? – Oh jaj – nevetett Bogozy… –, még úgyabban! (Mikszáth Kálmán) Nem úgy megy az, mindent rendben kell csinálni. – Nem úgy megy majd még úgyabbul is megy! (Móricz Zsigmond)
• 3. (következményes mellékmondattal) Olyan nagy mértékben, fokban; olyan nagyon; annyira. Úgy megütötte a fiút, hogy sírva fakadt. Úgy jóllaktam, hogy mozdulni sem tudok. □ Úgy csapta pofon a nagy állú embert, hogy az nekitántorodott a másiknak. (Gárdonyi Géza)
• 4. <A következményt tartalmazó mondat után, fokozást tartalmazó magyarázat bevezető szavaként:> olyan nagyon. A foga is vacogott, úgy fázott. □ Azt hinné az ember, | hogy tán akasztani viszik, úgy körül | van véve a léhűtőkkel. (Katona József) A szemét is behunyta, úgy nevetett. (Móricz Zsigmond)
• 5. (a mutató érték bizonyos fokú háttérbe szorulásával) <Következményes mellékmondat nélkül, erős hangsúllyal, erős érzelmi nyomatékkal:> rendkívül nagy mértékben, fokban; annyira. Úgy nevettünk rajta! Úgy fáj a fejem! Úgy futottam, hogy ide érjek. Úgy szeretnék ma táncolni. Mit kiabálsz úgy? □ Kérlek, hagyd nekem a restséget, légy te serényebb, Lásd, nekem úgy illik, (s oly jól esik!). (Petőfi Sándor) S úgy elfárad míg a templomba ér, De elmegy, hogyha nyár van, hogyha tél. (József Attila)
• 6. <Hasonlításban:> olyan nagy mértékben <ahogy a hasonlat kifejezi>. Úgy fut, ahogy csak bír. Úgy ordít, ahogy a torkán kifér. □ Csakhogy itt vagy! Úgy vártunk, mint egy püspököt. (Mikszáth Kálmán) Úgy öleltem magamhoz [a könyvet], ahogy bírtam. (Móricz Zsigmond)
• 7. <Magas hangú megfelelőjével párhuzamos használatban, rendsz. hogy kötőszóval bevezetett mellékmondatban, mondattöredékben; nem részletezett nyomatékos állítás, ellenvetés helyettesítésére; a határozószókon erős érzelmi hangsúly.> Azzal kérkedett, hogy ő így megmondta, úgy megmondta nekik a véleményét. Ígérte, hogy így megcsinálja, úgy megcsinálja. □ A cselédek közül egyik-másik csapkodta a markát, hogy ő így nem megy, úgy nem megy. (Tolnai Lajos)
• III. <Feltételes mellékmondat főmondatának mutatószavaként v. feltételes értelmű mondattal, tagmondattal kapcsolatos m, tagmondat mutatószavaként.>
• 1. <Feltételes mellékmondat főmondatának mutatószavaként:> akkor. Úgy járunk el helyesen, ha szeretettel neveljük a gyermekeket. (szójárás) Úgy szép az élet, ha → zajlik. □ Csak ugy virág, ha tarka, Csak ugy asszony, ha barna. (Petőfi Sándor) A krumpli úgy nő, ha kapálják! (József Attila)
• 2. (régies, hivatalos; a köznyelvben kerülendő) <Feltételes mellékmondatot követő mondat bevezető szavaként, a mutató érték jelentős csökkenésével, rendsz. feleslegesen:> akkor. Ha az idézésre meg nem jelenik, s távolmaradását elfogadhatóan nem igazolja, úgy elővezettetjük. □ Hogyha már nem szeretsz, Az isten áldjon meg, De ha még szeretsz, úgy Ezerszer áldjon meg! (Petőfi Sándor) Ha győz, úgy derék fi. (Arany János)
• IV. <Fogadkozásban, esküformában:> (gyak. hogy kötőszavas v. hasonlító kötőszavas mellékmondattal) az előzőkben v. a következőkben mondottak érvényességi fokának, igaz voltának megfelelően. (Isten engem) úgy segéljen, (a)hogy igazat mondok. Úgy éljek, hogy nem loptam el. Úgy legyek boldog, hogy… □ Esküszöm, hogy hazánkat védeni fogom… A magyarok Istene úgy segéljen és áldjon meg engemet! (Kossuth Lajos) Fiatal Március,… úgy adj nekünk erőt, sugarat, hatalmat, Amily híven hisszük ezt a forradalmat. (Ady Endre)
• V. <Nyomatékos figyelmeztetésben, fenyegetésszerű parancsban; megokolást tartalmazó mellékmondattal kapcs.:> azzal a tudattal. Úgy főzz, hogy hatan leszünk ebédre. Úgy nézz rám, hogy mindezt nekem köszönheted. □ Ugy merje kend Ilust egy szóval bántani, | Hogy kihullanak még meglevő fogai. (Petőfi Sándor) Úgy nézd meg a cipőit, hogy a nagyapáid pora van rajtok. (Mikszáth Kálmán)
• VI. <Helybenhagyás, jóváhagyás kifejezésére.>
• 1. <Rendsz. a van igével helyeslést, egyetértést kifejező szókapcsolatban; a szókapcsolat jelentése kb. a. m.:> helyes, igaz. Úgy van; úgy volt; (bizalmas) úgy is van: csakugyan úgy van; úgy legyen: <ünnepélyes helybenhagyás kifejezésére>.
• 2. <Állandósult szókapcsolatokban, a kell igével, káröröm v. érzelmileg színezett jóváhagyás, helyeslés kifejezésére:> Úgy kell ← (vkinek)! Úgy kell(ett), → káposztába hús kell(ett). □ Ocskay azt mondta rá: "úgy kellett nekik: maguk keresték, árulók voltak!" (Jókai Mór) Mi baja…? Görcsök? Úgy kell neki, mert… mindig jár-kel és felfázik. (Mikszáth Kálmán)
• VII. <Mutatószóként olyan főmondatban, amelynek alanyi v. tárgyi mellékmondattal tartalmilag egyértékű mellékmondata van.>
• 1. <Akaratot, ígéretet, kívánalmat kifejező mondatban, rendsz. az azt névmási tárgyéhoz hasonló értékkel, kevésbé határozott utalás kifejezésére:> Úgy akarom, hogy…; ha az ügy érdeke úgy kívánja; ha Isten is úgy akarja ←. □ Ha úgy akarta a király, | Hunyadi akkor félreáll. (Czuczor Gergely) "Édes mátkám, vígy magaddal!… | Esküvőre! úgy igérted." (Arany János)
• 2. <Érzékelést, tudást, vélekedést, felfogást, érzést jelentő igével, kifejezéssel kapcs. néha az azt névmási tárgyéhoz hasonló értékkel, néha egészen halvány utalásként a mellékmondat tartalmára.> Úgy érzem, hiszem, vélem, tudom, hallom, találom, látom, hogy v. mintha stb.: úgy értem: <vmely félreérthető v. nem egészen világos szó, kijelentés megvilágítására, helyreigazítására>; úgy nézem ←; úgy vedd, hogy v. mintha; úgy látszik: a jelek szerint lehetséges; valószínűleg, remélhetőleg. Úgy látszik, már nem jön. □ Ez a magyarázat, úgy hiszem, tökéletesen igazolja Éva anyánkat az utókor előtt. (Jókai Mór) Egyszer aztán [a róka] magasra emelte fel a lompos farkát, s úgy látszik, ezt a jelbeszédet értették a csemeték [= a rókakölykök]. (Mikszáth Kálmán)
• 3. <Történést, lehetőséget jelentő igék, kifejezések mellett, a mellékmondat tartalmára való halvány utalásként.> Vmi úgy adta ←; úgy adódott; úgy hozza ← magával; úgy fordul: talán, esetleg; valószínűleg. Úgy lehet ←. □ Tüzes üszökbe léphetsz, úgy lehet. (Tompa Mihály) A jövő évben, úgy fordul, Bányai Péter főbíró lesz. (Tolnai Lajos) Úgy is csöppenhet, hogy vagy ők esznek meg minket, vagy mi őket. (Mikszáth Kálmán)
• 4. Ha úgy tetszik: <udvariassági fordulatként:> ha nincs ellene kifogásod. Ha (neked is) úgy tetszik, indulhatunk. □ Ha úgy tetszik, uraim és hölgyeim, a vacsora fel van tálalva. (Csiky Gergely)
• 5. Hogy úgy mondjam: <vmely keresett v. nehezen megtalált szó, kifejezés bevezetésére, gyak. modoros közbevetésként:> valósággal, úgyszólván. A szélvész, hogy úgy mondjam, kicsavarta a fát.
• VIII. <A mutató érték bizonyos fokú háttérbe szorulásával, állandósult szókapcsolatban:> Úgy sincs: a) <tagadó értelmű megokoló, magyarázó mondatban az érvre v. okra mint a másik mondattal szoros, magától értetődő kapcsolatban levő tényre utalva:> hiszen nincs; (mert) nyilvánvaló, hogy nincs. Ne menj vásárolni, (hiszen) úgy sincs pénzed. b) <nyomatékos tagadásban, a megokolás mellett bizonyos mértékű belenyugvás kifejezésére:> mert hát nincs, bizony nincs. Lemondtam az új kabátról, úgy sincs rá szükségem. □ Úgy sincs már semmi keresnivalóm ezen a világon. (Móricz Zsigmond)
• XI. (kötőszó-szerűen, rendsz. mellékhangsúlyos szóként).
• 1.* (kissé választékos) <Feltételes mellékmondattal is helyettesíthető önálló közlést v. kérdést követő mondat bevezető szavaként:> akkor, abban az esetben. Nem jön a barátod? Úgy magunk leszünk. □ Akarsz kegyetlen és szivgyilkoló | Történetet? Jó. Úgy tudd meg, ki vagyok. (Vörösmarty Mihály)
• 2. <Vmely közlésből következő állítás bevezetésére:> ebben az esetben. Most teszünk egy próbát, úgy majd látjuk, hogy helyes volt-e a feltevés. □ Öleljük meg egymást, szivesen, meghitten, | És szeressük egymást: ugy áld meg az Isten. (Arany János)
• 3. (ritka) Úgy hát: <következtető értelmű mondat kapcsolására:> a megelőző m(-ok) tartalmából következőleg, annak folytán. Magad mondtad, hogy nem voltál ott, úgy hát hazudtál.
• II. határozószó (hangsúlytalan szóként) (A mutató érték teljes háttérbe szorulásával)
• I. <Megközelítő mennyiségi, időbeli v. térbeli meghatározásra.>
• 1. <Mértéket, időt jelentő kifejezések mellett, számnév előtt:> körülbelül; mintegy. Megvan úgy három méter. Úgy déltájban történt. □ A… levéltár befogadhatna-e úgy 30 font irományt? (Vas Gereben) Nézzen le hozzánk, úgy négy óra felé. (Ambrus Zoltán) Mikor úgy egy óra múlván visszatértem, a harmonika még mindég szólt. (Gárdonyi Géza)
• 2. <Térbeli viszonyról szólva:> körülbelül. □ Jobbról, úgy középen rakják meg a máglyát. (Móricz Zsigmond)
• II. <Kiemelő, nyomósító szóként, az utána következő igével kifejezett cselekvés, történés, állapot, a határozóval kifejezett mód, állapot, a mérsékeltebb v. alacsonyabb fok kiemelésére.>
• 1. (népies) <A cselekvés nyomósítására, rendsz. vmely kifejezett v. odaértett szembeállítás, ellentét kiemelésével.> Csináltattad a ruhát, vagy úgy vetted? Nem vettem ezt a könyvet, hanem úgy kaptam. Összeesett, úgy kellett fellocsolni. □ Nem tud az úr vigyázni, – azt gondolja, hogy lábaimat úgy loptam? (Vas Gereben) Egy fej foghagymát sem ad a fazekadba, de senki… | – Bizony isten, nem! minap is három fejet úgy hozaték a szatócstul. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
• 2. (módhatározó v. állapothatározó előtt) <Az utána következő mód- v. állapothatározó kiemelésére, rendsz. annak érzékeltetésével, hogy a szóban forgó szokásos v. feltételezett cselekvés, történés, állapot a beszélőnek kedvére van, tetszésével találkozik.> Esténként, mikor úgy magunkban vagyunk, elbeszélgetünk. □ Úgy titkon a vak szerencsére számítotok. (Vas Gereben) Bizony, ha úgy szépen kiöltözne… (Mikszáth Kálmán)
• 3. (gyak. a csak szóval együtt) <A cselekvés v. állapot mérsékelt fokának, bizonytalanságának, mellékes voltának, felületes végrehajtásának érzékeltetésére, rendsz. ilyen értelmű határozóval.> (Csak) úgy általában, átabotában, bolondjában; (csak) úgy hallomásból, kapásból; csak úgy találomra; (csak) úgy félvállról, foghegyről; (csak) úgy mellékesen; csak úgy tessék-lássék. □ Egy nap csak úgy unalomból megszámlálta a kivágott fákat a tisztáson. (Mikszáth Kálmán) Céljuk van-e, vagy csak úgy találomra röpködnek [a madarak]? (Mikszáth Kálmán) Az ilyesmit nem lehet csak úgy az úton találni… (Krúdy Gyula)
• 4. Csak úgy: különösebb cél nélkül; éppen csak; csak. Csak úgy bejöttem. Csak úgy énekelek.
• III. (hangsúlytalan helyzetben) Csak úgy: <fokozó értelmű szókapcsolatként, a közvetlenül utána következő főhangsúlyos igei állítmány kifejező értékének kiemelésére:> valósággal; úgyszólván. Csak úgy dőlt a kacagástól. Csak úgy dübörgött a föld, mikor közeledett a robogó vonat. Megverte, csak úgy ropogott. □ Bele lövöm [nyilamat a királyi szék] bársonyába. Hogy csak ugy porzik kínjába. (Petőfi Sándor) Csak úgy ropogott az ablakom, ahogy a szél odaverte az esőzuhatagot. (Gárdonyi Géza)
• III. mondatszó (rendsz. erős hangsúllyal)
• 1. (ismételve is, gyak. nyomósító szóval) <Helyeslés, helybenhagyás, jóváhagyás kifejezésére:> csakugyan úgy van. □ A jó Isten tudja, hogy ez hogy van? – Úgy, úgy. Csakugyan az tudja. (Tömörkény István) || a. Nem úgy!: <indulatos ellenvetésként:> nincs igazad! □ "Nem úgy, király" kiált a hős; S megrázza ősz fejét. (Garay János) || b. (1945 után) Úgy, ahogy mondod: a) igazad van; helyesen mondod; b) (gúnyos) éppenséggel nincs igazad; egyáltalán nincs igazad.
• 2. (kissé népies) Úgy ám v. úgy bizony: <elhangzott kijelentés nyomósításaként:> bizony úgy történt, ill. úgy van (, ahogyan az imént mondta v. mondtad v. mondtam). □ Tudom, ha újra cipőre lesz szükséged, nem kell többé a Fintor munkája, hanem valami svindleré. Úgy ám!… (Krúdy Gyula)
• 3. (népies, irodalmi nyelvben) <Megengedő értelmű kifejezésként v. ilyennek lényeges elemeként, ellenvetés bevezetéséül:> Úgy (ám), de…: mindez úgy van, lehetséges, megengedem (de…) □ Amint nyerek:… eddigi Kontóm szépen lekvittelem:… Ugy ám, de hát ha nem nyerek? (Petőfi Sándor) "Egy" aratás… "egy" esztendő. Úgy, de az ő idejükben "egy" csillagászi év alatt tízszer lehetett aratás. (Jókai Mór) Mi akarsz lenni? – Katona, – felelte György úrfi kevélyen. – Úgy, de a katonának engedelmeskedni kell. (Mikszáth Kálmán) || a. <Felszólítást, akarati mozzanatot tartalmazó mondat után, ellenvetésként, ilyen értelmű kérdés bevezetéseként.> □ Vigyen neki egy fürt szőlőt… – Úgy ám, de kapok-e a szőlőből? (Mikszáth Kálmán)
• 4. (kérdő hangmenettel, rendsz. szökő hanglejtéssel) Valóban?, igazán?, (egy)szóval így áll a dolog? Úgy? □ A takarékpénztári elnökhöz jöttem,… – Úgy? Az elnökhöz? (Mikszáth Kálmán)
• 5. (rendsz. kérdő hangmenettel) <Olyankor, amikor vmiről nem tud a kérdező, v. nem figyelt föl rá, v. félreértett, ill. nem értett meg vmit, az észrevétel v. utólagos megértés érzékeltetésére:> → vagy úgy?; → ja úgy. Mi történik itt? Vagy úgy? Megérkezett a vendég. □ "Ki az? mi az? vagy úgy. –" (Arany János) Hát hisz az a legszebb asszony a világon. – Vagy úgy? Hát nem én vagyok az? (Jókai Mór) Feleségül veszem e leányt. – Vagy úgy?!… (Ambrus Zoltán) A púposnak torkán akadt a szó. Megértette, hogy ami történt, jóvátehetetlen. Vagy úgy, a borbély már a pénzt is elvitte magával? (Ambrus Zoltán)
• 6. (erős hangsúllyal, ereszkedő hangmenettel, hosszan elnyújtva) (gúnyos) <Annak érzékeltetésére, hogy a hallott dolgot, az előzményt tudomásul veszi a beszélő, de nem ért egyet vele, sőt kifogásolja.> [Én nem veszek részt az előkészületekben.] Úgy, de a sikerben majd osztozni akarsz! □ Úgy! – mondja a hitelező, – engem nem akar az úr kielégíteni, hanem a borért tud fizetni? (Vas Gereben) Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet. (Arany János)
• 7. (erős hangsúllyal és elnyújtva, de inkább hullámzó hangmenettel) (gúnyos) <Annak érzékeltetésére, hogy a beszélő eddig észre nem vett v. figyelmen kívül hagyott kellemetlen összefüggésre jön rá; rendsz. megütközés, bosszúság, felháborodás kifejezésére.> □ Hallom, eccer, hogy beszéli a fiam másoknak, hogy mán száz koronát raktak takarékba. Haza meg egy krajcárt se!… Úgy!… Én osztán megmondtam, hogy fiam, mars… (Móricz Zsigmond)
• Szólás(ok): ld. cigány, esik.
• Szóösszetétel(ek): csakúgy; így-úgy; ugyanúgy.