Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÖNKÉNYÚR [ny-ú] főnév
  • 1. (történettudomány) Önkényes, zsarnoki (telj)hatalommal uralkodó, kormányzó, parancsoló személy; zsarnok, despota, oligarcha, tirannus. Az önkényurak kegyetlenségei. Harc az önkényurak ellen.
  • 2. (átvitt értelemben) Környezetét zsarnoki módon megfélemlítő, hozzátartozóival, beosztottjaival önkényes módon bánó személy. Az apa valóságos önkényúr volt a családban. Hivatalában afféle önkényúrként parancsolgatott. önkényuras; önkényúri.