Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÖTVÖZET [e] főnév -et, -e [ë, e]
  • 1. Vmely fémnek egy v. több más fémmel, esetleg nem fémes elemekkel rendsz. olvasztás útján alkotott, fémtermészetű, külsőleg egynemű elegye, amely az összetevő anyagokétól eltérő tulajdonságokat mutat. Rozsdamentes ötvözet. Az ötvözetben megváltozik a szilárdság, a keménység, az olvadáspont. A bronz réznek és ónnak az ötvözete.
  • 2. (átvitt értelemben, választékos) Olyan személy, dolog, akiben, amelyben különböző, olykor ellentétes tulajdonságok szoros egységben vannak egymással. Tárcája novellának és riportnak az ötvözete. Ez az ember az érzelgősség és a kegyetlenség ötvözete.
  • Szóösszetétel(ek): 1. ötvözetfajsúly; ötvözettípus; 2. fémötvözet.
  • ötvözetű.