ÖTÖL-HATOL ige ötölt-hatolt, ötöljön-hatoljon, ötölni-hatolni
tárgyatlan Habozva, bizonytalanul, akadozva beszél; kertel, köntörfalaz. □ Te
ezt megcáfolni se bírod Csak ötölve-hatolva felelsz. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) A fiú minduntalan eltűnik, s ha kérdik, hol járt, csak ötöl-hatol. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (ritka) Ily módon mond vmit. Nem tudott erre felelni, csak ötölt-hatolt valami zagyvaságot.
ötölés-hatolás; ötölő-hatoló.