ÖSSZEKARCOL tárgyas ige
Teljes egészében v. nagyon megkarcol vmit, vkit.
A tüskés ág összekarcolta a gyerek arcát. Szállítás közben összekarcolták a bútorokat. □ A várból porosan, összekarcolva, fuldokolva kerültünk ki, de
észrevétlenül. (Kuncz Aladár)
- összekarcolás; összekarcolható; összekarcoló; összekarcolódik; összekarcolt.