ÖSSZEFÜGGÉSTELEN [e-e-e] melléknév -ül
Részleteiben egymással össze nem függő v. tartalmilag értelmes egészet nem adó; összefüggés nélküli. Összefüggéstelen szavak, szöveg; összefüggéstelenül beszél. □ Valami nagyon különösen viselkedhettem, valami összefüggéstelen és lázas szavakat mondhattam. (Babits Mihály)
összefüggéstelenség.