ÖSSZEVEREKEDIK tárgyatlan ige, (a jelentő mód jelen rendsz.:) összeverekszik
<Két v. több személy, ill állat> kölcsönösen verekedésbe kezd.
Összeverekedik vki vkivel; összeverekednek egymással vmin, vmi miatt. Két fiú az utcán összeverekedett. □ A királyi úrfik
Cifra tarsolyomért összeverekedtek. (Garay János) A komondorok összeverekedtek a jövevény kutyákkal. (Móricz Zsigmond)
- összeverekedés; összeverekedett; összeverekedő.