ÖSSZERÓ tárgyas ige (kissé
választékos)
<Két v. több dolgot, rendsz. fa alkatrészeket> egymáshoz illeszt, összeereszt (3), egymásba erősít.
Gerendákat rótt össze. || a. <Vmilyen eszközt, építményt> ily módon készít.
Sebtében összerótta a disznóólat. □ Az ajtók és ablakok veres márványrámái
össze sincsenek a falakkal róva. (Jókai Mór)
- összeróható; összerovás; összerovat; összerovó; összerótt.