ÖSSZEKUNKORODIK tárgyatlan ige
<Levélszerű v. szálas anyag> csavarodva, kunkorodva többszörösen magába v. egymásba tekerődzik.
A füzet lapjai egészen összekunkorodtak az állandó használatban. A kukorica levelei a nagy szárazságban összekunkorodtak. □ A tenyerére tett
lemez
Tepelenti Ali tenyerén egyszerre összekunkorodott. (Jókai Mór)
- összekunkorodás; összekunkorodó; összekunkorodott.