ÖSSZEKOLOMPOL tárgyas ige
(
ritka) <Több, rendsz. vmilyen szempontból összetartozó személyt> kolompolással, kolompot rázva egybegyűjt.
Ebédre összekolompolja az épületen dolgozókat. || a. (
átvitt értelemben,
ritka,
bizalmas) Összehív (1). □ A falu elejét lakodalom estéjére összekolompoltam. (Vas Gereben)
- összekolompolás; összekolompolható; összekolompoló; összekolompolt; összekolompoltat.