Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (népies, régies) <Igásállatot fanyelű lapos vasdarabbal> ütöget, szurkál, hogy megindulásra, gyorsabb haladásra késztesse. Bivalyt ösztökél. Az ekét húzó ökröket ösztökéli. || a. <Igásállatot szóval, gyeplőszárral, ostorral> gyorsabb haladásra késztet. □ A fuvaros gyorsabb haladásra ösztökéli a lovát. (Krúdy Gyula)
2. (átvitt értelemben) <Személyt állandó kéréssel, rábeszéléssel, buzdítással, példaadással> munkára, cselekvésre, fokozottabb tevékenységre ösztönöz, hajt, serkent. Tanulásra ösztökéli a gyermeket. A munkaverseny egyre nagyobb teljesítményekre ösztökéli a munkásokat. □ Szerettem volna sürgetni, tolni, ösztökélni előre ezt az embert (Kaffka Margit) Ferencet nem kell ösztökélni, mert az a lábát lejárná azért az írásért. (Móra Ferenc) || a. (átvitt értelemben) <Személyt> vmi vmely cselekvés megtételére késztet, ösztönöz. □ Úgy csiklandozta, úgy ösztökélte valami, hogy ugorjék fel (Mikszáth Kálmán) Alig virradt, a kíváncsiságtól ösztökélve fölkelt. (Kosztolányi Dezső)
3. (átvitt értelemben, ritka) Ingerel, bujtogat, lázít vki v. vmi ellen. Még ő ösztökélte a fiút az apja ellen. Szabotázsra ösztökélte társait.
ösztökélés; ösztökélő; ösztökélt.