Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÖSSZEZILÁL tárgyas ige (választékos)
  • 1. <Szálas anyagot, főleg hajat> természetes rendjében meglazítva zilálttá tesz, összekuszál, összeborzol. A szél összezilálta a haját. □ Zsófi százszor kapott kedvet ujjával összezilálni haját. (Kemény Zsigmond) Cornelius mester, a városi karmester az oboa feletti bosszúságában végképpen összezilálta hosszú fürteit. (Krúdy Gyula) || a. (átvitt értelemben) <Vminek a menetét, rendjét> megzavarja, áttekinthetetlenné teszi; összekuszál. Összezilálta az ügyeket.
  • 2. (ritka) <Lelket, érzést> felkavar, összezavar. Az eset összezilálta kedélyét. □ [A lány] vízbeugrása … egész élete pályáját összezilálta. (Jókai Mór)
  • összezilálás; összezilálható; összeziláló; összezilálódik; összezilált.