ÖSSZEVÉREZ tárgyas ige
Vérrel rendsz. nem szándékosan bepiszkít, beken vmit, vkit.
Összevérezte az arcát, a kezét, a ruháját disznóöléskor. Az övére akasztott fürj összevérezte a nadrágját. De összevérezted magadat azzal a fácánnal! Megeredt az orra vére, és összevérezte zsebkendőjét. □ Macskaházy szobájában
leveleket s más irományokat találunk összevérezve. (Eötvös József) || a. <Élőlényt, testrészt szándéktalanul> egy vagy több helyen megsebez, úgyhogy az véres lesz.
Borotválkozáskor összevérezte magát. Elesett, egész testét összevérezte. □ [A farkas] Nyelve a szájában meg nem tudna férni, Csattogó fogával azt is összevérzi. (Arany János)
- összevérezés; összevérezett; összevérező.