Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Két v. többféle folyékony v. szemes, szemcsés anyag> egymással összekeveredik úgy, hogy az eredeti anyagokat nehéz szétválasztani. A bor a vízzel, a liszt a korpával összevegyül. A két folyó vize a találkozáskor összevegyül. || a. (átvitt értelemben) <Két v. több különböző szín, hang v. egyéb jelenség> egy helyen v. egy időben jelentkezve összefolyik, összeolvad úgy, hogy az összetevőket nem lehet megkülönböztetni. A műhely százféle hangja összevegyül. Az erdő százféle színe összevegyül. □ Nevetésük összevegyült. (Justh Zsigmond) Gyönyör és táj összevegyűlt, | és táj és ember. (Szabó Lőrinc) || b. (választékos) <Emberek, ill. állatok több egyede, csoportja> eddigi különállását feladva v. elvesztve a többi egyedekkel, csoportokkal egy közösséget alkot. A vásár ezer meg ezer lova összevegyült. A menet öt ága a felvonulás után összevegyült. □ Ismerőseink az ajtó előtt összevegyültek. (Eötvös József) Néhány perc múlva a bégek és pasák pompázó csoportját látták, amint eléjök hullámzanak Mikor összeérnek, megállanak és bókolnak, aztán összevegyülve haladnak tovább a Duna partján. (Gárdonyi Géza)
2. (régies) <Több személy, réteg> keveredik (2c), társadalmi érintkezést tart fenn egymás közt. □ A debreceni civispolgár nem vegyül össze a kékbeli emberrel. (Jókai Mór)