ÖSSZEMOSOLYOG tárgyatlan ige
<Két v. több személy> egyetértően, kölcsönösen egymásra mosolyog.
A beavatottak, a cinkosok, a titkot tudók összemosolyognak. A fiú és a leány összemosolyog. A fiú összemosolyog a leánnyal. A leányok huncutul összemosolyognak. □ Összenéz a két "hamis", Össze is mosolyg. (Arany János) Zrínyiék összemosolyogtak, szemjátékuk azt látszott mondani egymásnak: "Milyen satnya faj ez!" (Mikszáth Kálmán)
- összemosolygás; összemosolygó.