Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Személy, állat> rogyva hirtelen összeroskad, összecsuklik; lerogy. Összerogy a nagy teher alatt. Ájultan, holtan rogyott össze. □ A tajtékozó mén összerogy. (Vörösmarty Mihály) A szörnyű hírre ájultan rogytam össze. (Csiky Gergely) Addig rugdosta, amíg a szoba végén ájultan rogyott össze. (Kuncz Aladár) || a. <Épület, építmény> összeomlik, összedől. A korhadt oszlopok nem bírták tovább a tetőzetet, az épület összerogyott.
2. (átvitt értelemben) <Személy> lelkileg megtörik, összeomlik. Összerogy a sors csapásai alatt. □ Jó Petőfi, te sem félhetsz, | Hogy két vállad valahogy A szerencse áldásának Nagy terhétől összerogy. (Petőfi Sándor)
3. (átvitt értelemben, ritka) <Elgondolás, szándék, tervezet> tarthatatlannak bizonyul, meghiúsul. □ Verseghynek roppant alkotmánya [= elmélete] , mivel egészen alap nélkül van, magától összerogy. (Vörösmarty Mihály) Áll Murány, a sok terv összerogy magába. (Arany János)