Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ÖSSZENYOM tárgyas ige
  • 1. <Vmely testet> nyomással kisebbé, kisebb térfogatúvá tesz; összeszorít. Összenyomja a gumit. || a. Vmit összenyom: vminek szilárdságát ily módon megszünteti; lazává, lággyá tesz vmit. A főtt burgonyát péppé nyomják össze. A szőlőt szállítás közben egészen összenyomták.
  • 2. <Vmely domború v. üreges testet> nyomva összelapít, lapossá tesz. Vigyázz, össze ne nyomd a kalapomat! Az összeütközés összenyomta az egyik vasúti kocsit.
  • 3. (bizalmas, túlzó) Vkit szűk helyre beszorítva kellemetlen, fullasztó érzést okoz neki. Szegény gyereket nagyon összenyomták a villamoson. □ Jaj irgalom! hiszen te összenyomsz. (Vörösmarty Mihály)
  • 4. (ritka) <Élőlényt> nyomással megöl; agyonnyom. Összenyomta a bogarat. A kocsi összenyomott egy kutyát.
  • 5. (ritka) <Két v. több összetartozó dolgot, részt> egymáshoz nyom, egymáshoz szorít. □ Színehagyott ajkai fenyegetően voltak összenyomva. (Jókai Mór)
  • összenyomás; összenyomható; összenyomó; összenyomódik; összenyomott.